top of page
Keresés

Supraspinatus tendinopathia

Frissítve: 2021. szept. 14.

A sportoló kutyák nagyon gyakran szenvednek vállsérülést. A supraspinatus tendinopathia is egy túlterhelésből eredő vállbetegség. A tendinopathia (tendon=ín, pathia=betegség) az ín gyulladásával járó fájdalmas állapot, járhat duzzanattal, sántítással és a inat alkotó rostok közül egy vagy több elszakadhat. Egy felmérés szerint a supraspinatus tendinopathiával rendelkező kutyák 58 százaléka agilitizik.


Supraspinatus


A supraspinatus izom a lapocka tövis előtti árkában ered. Mi az a lapocka tövis? Ezt egyszerűen akár ki is tapinthatod a kutyádon, ha rátenyerelsz a lapockájára. A képen pirossal jelöltem, a lapockán végigfutó kis csontrészletet. Amelyik izom ez előtt van (a kutya feje felé) az lesz az supraspinatus (utolsó kép).



Ezen a videón láthatjuk mozgás közben:




A supraspinatus izom többek között a vállízületet nyújtja. Ina a karcsontról ered és összeköti a karcsontot a lapockával, ilyen módon képes mozgatni a vállízületet. Ezt láthatjuk a képen mediális nézetből, azaz a lapocka belső oldalát láthatjuk. Én ilyenkor mindig elképzelem, ahogy az izom összehúzódik, hogyan mozgatja a csontokat. Látom magam előtt, ahogy az összehúzódó izom "kiegyenesíti" a vállat.






Tehát supraspinatus ín sérülések oka legtöbb esetben a túlterhelés. A sokszor ismétlődő mozgásokból származó húzódások, rándulások vezetnek az ín elhasználódáshoz, rugalmasságának csökkenéséhez, mikroszakadások kialakulásához. Ilyen ismétlődő mozdulatok az agility során az ugrásból nyújtott mellső lábbal való földre érkezés, a gyors fordulatok és olyan excentrikus gyakorlatok, ahol az izom erő kifejtésekor nyújtott állapotban van. Ilyen feladatok során az ellenerő nagysága miatt nemcsak megnyúlik az izom, hanem az ín további feszülése tapasztalható.


Hozzájárulhat a betegség kialakuláshoz, ha a kutyánk elcsúszik vagy túlnyúlnak/túlnyújtjuk az izmait. A nyújtás nagyon fontos, de nem az edzés előtt. Ha a bemelegítés során nyújtjuk meg az izmokat, akkor az ízületi szalagok nem tartják stabilan a csontokat, gyakoriak lesznek a húzódások, rándulások. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy az inak nem nyújthatók. Szakítószilárdságuk több fémével is vetekszik, mégis kiderült róluk, hogy nyújthatók, mintegy 2-4%-ban. Ha ennél jobban megnyújtjuk az inakat, akkor az eredeti állapotba nem képesek visszatérni (mint egy elhasználódott gumi, ami már nem képes megnyúlni és visszaengedni). A normál mozgások kb. 0,5%-kal nyújtják meg az inakat, ilyenkor a cikk-cakk szerkezetű rostjaik kiegyenesednek. Ha túlnyújtjuk az inat, annak rostjait összekötő ragasztóanyag szerkezete deformálódik, sőt a kollagén-fehérje szerkezete is megváltozik. További nyújtás (az eredeti hossz 10-20%-a) esetén az ín elszakad. Az inak annyira erősek, hogy sérülés esetén gyakoribb hogy az izom szakad el. Mivel az inak szakítószilárdsága nagyobb a csonténál az is előfordulhat, hogy az ín nem szakad el, hanem a csontból kitép egy darabot, ez az ún. avulziós törés. Szakítószilárdság:

Ín 45-70 N/mm2

Csontok 35-50 N/mm2

Alumínium 25-40 N/mm2.


Diagnózis

Különböző fokú sántaság tapasztalható. Enyhe esetben a lépéshossz rövidül, súlyos esetben megterheléses sántaság jön létre (akkor fáj, ha rálép az adott lábra és azon viseli a testsúlyának nagyobb részét, próbálja az állat rövidebb ideig terhelni a lábát, gyorsan átterhel a másikra). A sántaság megterhelésre súlyosbodik. A supraspinatus izom sorvadása és nyomásra érzékenysége is kialakulhat. Egy oldali megjelenése gyakoribb mint a kétoldali (62%-38%). Nincs különbség a kan és szuka kutyák megbetegedésének gyakorisága között. Ritka esetben csontos elváltozásokat, ín kalcifikációt is okozhat.


A supraspinatus duzzanata nyomhatja a bicepsz eredési inát, további elváltozásokat okozva. Az összes eset 82 százalékában jön létre duzzanat és a duzzanat 39 százalékban okoz problémát a bicepsszel.

A képen szépen látszik, hogy a két eredési ín milyen közel van egymáshoz.


Nehéz és hosszadalmas gyógyítani. Ultrahang és MRI segítségével diagnosztizálható.






Kezelés

Akut esetben gyógyszeres kezeléssel és kontrollált mozgással, fizioterápiával jól gyógyítható. De ez a betegség ritkán kerül diagnosztizálásra akut esetben. A krónikus esetek 75 százaléka nem reagál a gyógyszeres kezelésre és 45,5 százaléka nem reagál a fizioterápiára (Canapp et al., 2016b). A rehabilitáció masszázsból, termoterápiából, ultrahang terápiából, passzív kimozgatásokból, nyújtásból áll. Lökéshullám terápia szintén megfontolandó.





Felhasznált irodalom:

Zink, Dyke (szerk., 2018): Canine Sports Medicine and Rehabilitation, Second Edition. 2018 John Wiley & Sons, Inc.




700 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page